George Osborne brit pénzügyminiszter nyilatkozata az EU-tagságról szóló népszavazást követően
A pénzügyminiszter nyilatkozata a brit EU-tagságról szóló népszavazást követően
Szeretném a mai napon (2016. június 27.) a brit népet és a globális közösséget megnyugtatni, hogy az Egyesült Királyság készen áll, hogy erős pozícióból nézzen szembe a jövőjével.
Ez azért van így, mert az elmúlt 6 évben a kormány és a brit nép keményen dolgozott, hogy újjáépítse a brit gazdaságot.
Szisztematikusan végigvittünk egy tervet, aminek eredménye, hogy az Egyesült Királyságé ma a legerősebb fejlett gazdaság a világon.
A növekedés kiemelkedő volt.
A foglalkoztatási ráta rekord szinten van.
A bankok tőkekövetelménye a tízszeresére nőtt.
A költségvetési hiány pedig a nemzeti jövedelem 11%-áról a becslések szerint idén már 3% alá csökken.
Azt mondtam, hogy meg kell javítanunk a tetőt, hogy készen álljunk, bármit is hozzon a jövő.
Szerencsére ezt tettük.
Ennek eredménye, hogy a gazdaságunk elég erős ahhoz, hogy szembe nézzen azokkal a kihívásokkal, amik most várnak rá.
Ez a kihívás világos.
Csütörtökön az Egyesült Királyság népe az Európai Unióból való kilépés mellett döntött.
Ez nem az az eredmény, amit én akartam, vagy amiért szívvel-lélekkel kampányoltam.
De a Parlament úgy határozott, hogy vannak olyan alkotmányos jelentőségű kérdések, amikben nem lehet, hogy kizárólag politikusok hozzanak döntést, hanem az emberek kell, hogy döntsenek népszavazás útján.
Az emberek most döntöttek, és nekünk, ebben a demokráciában mindannyiunknak el kell fogadnunk ezt a döntést és az akaratuk szerint kell cselekednünk.
Nem vonom vissza azokat az aggodalmaimat melyeknek a kampány során hangot adtam, de elfogadom a népszavazás eredményét és minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy az Egyesült Királyság számára ez működni tudjon.
A csütörtöki népszavazást követően elengedhetetlen, hogy a brit gazdaság alkalmazkodni tudjon ehhez az új helyzethez.
Abban az elemzésben, melyet a Pénzügyminisztérium más független szervezetekkel együtt készített, három kihívás áll; az ezekre adott válaszokat szeretném most ismertetni.
Először is ott van a pénzügyi piacokon tapasztalható volatilitás.
Ezek a piacok lehet, hogy nem számoltak a népszavazáson született eredménnyel, de a Pénzügyminisztérium, a Bank of England és a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság az elmúlt néhány hónapot azzal töltötték, hogy ennek a lehetséges végeredménynek a közvetlen pénzügyi következményeire felkészülve rendkívüli intézkedési terveket készítsenek.
A Prudenciális Szabályozó Hatósággal (PRA) együtt minden jelentős pénzügyi intézettel szisztematikusan dolgoztunk az elmúlt hetekben azon, hogy fel legyenek készülve az esetleges kilépés következményeire. A megtett előkészületek alapján a Bank of England devizalikviditást tud nyújtani a bankrendszer számára. Ennek a tervnek a részeként a jegybankkal megállapodtunk, hogy az eredményt követően azonnal, még pénteken megszólal a jegybank elnöke, Mark Carney.
Ahogy Mark világosan megfogalmazta, a Bank of England kész 250 milliárd fontot a bankrendszer támogatására és a piacok zavartalan működésének fenntartására nyújtani.
A G7 országok pénzügyminisztereivel és jegybank elnökeivel pénteken telefonon egyeztettünk és állapodtunk meg megállapodtunk egy összehangolt válaszadásban.
A jegybank elnökével a hétvége során folyamatosan tartottuk a kapcsolatot és ma reggel azt mondhatom: szükség esetén további jól átgondolt intézkedési tervek állnak rendelkezésünkre.
Az elmúlt 72 órában kapcsolatba léptem európai pénzügyminiszterekkel, jegybank elnökökkel, az IMF vezérigazgatójával, az Egyesült Államok pénzügyminiszterével és a képviselőház elnökével, és a jelentősebb pénzintézeteink vezetőivel, hogy közösen kövessük figyelemmel a fejleményeket.
Nem lesz könnyű a következő napokban.
De szeretnék világosan fogalmazni. Nem szabad alábecsülni az elszántságunkat.
Fel voltunk készülve a nem vártra.
És fel vagyunk szerelkezve bármi is történjen.
Eltökéltek vagyunk, hogy az Egyesült Királyság pénzügyi rendszere a 8 évvel ezelőtt történtekkel ellentétben ezúttal segíteni fogja az országot bármilyen sokkhatás is éri, és tompítani fogja azt.
A második kihívás melyre az elemzés rámutatott, az az a bizonytalanság, melyet a kilépést támogató voksok győzelme hozna az elkövetkezendő hónapokban és azt követően, mialatt az Egyesült Királyság európai szövetségeseivel egy új kapcsolat létrehozásán dolgozik.
A miniszterelnök elegendő időt hagyott eldönteni, hogy milyen is legyen ez a kapcsolat, azzal, hogy az 50. cikkelyt majd később lépteti csak életbe, amikor ősszel egy új miniszterelnök veszi át a munkát.
Csak az Egyesült Királyság tudja az 50. cikkelyt életbe léptetni és megítélésem szerint csak akkor szabad ezt megtennünk, amikor határozott elképzelésünk van arról, milyen új felállásra szeretnénk törekedni európai szomszédainkkal.
Addig is, és az azt követő tárgyalások során is az emberek utazáshoz és munkához való joga nem fog csorbulni, a termékeinkkel és szolgáltatásainkkal való kereskedés sem fog változni, mint ahogy gazdaságunk és pénzügyi rendszerünk szabályozása sem fog.
Ugyanakkor az már most látható, hogy a csütörtöki döntés eredményeként néhány vállalat továbbra sem fektet be vagy toboroz új munkaerőt.
Ahogy a népszavazás előtt is mondtam, ennek az egésznek jelentősége lesz gazdaságunkra és az államháztartásra nézve is, és cselekednünk kell majd, hogy ezekkel a változásokkal szembenézzünk.
Az ötvenedik cikkely késedelmes alkalmazása és a miniszterelnök döntése miatt, mely szerint távozik posztjáról, érthető, hogy a következő lépésekről szóló döntések váratnak magukra egészen addig, amíg a Költségvetési Felelősségi Iroda ősszel felméri a gazdaság helyzetét, és az új miniszterelnököt kinevezik.
De senki sem kételkedhet elhatározásunkban, mely szerint megőrizzük azt a pénzügyi stabilitást, amelyet eddig is biztosítottunk az ország számára. Minden vállalkozásnak – kicsinek vagy nagynak – egy dolgot mondanék: a brit gazdaság alapjai szilárdak, rendkívül versenyképesek vagyunk és nyitottak az üzletre.
A harmadik és utolsó kihívás, melyről beszéltem, annak a biztosítása, hogy az Egyesült Királyság képes legyen hosszú távú gazdasági megállapodást kötni Európával, amely a lehető legjobb feltételeket nyújtja a termékek és szolgáltatások kereskedelme terén.
Azt, hogy mik legyenek ezek a feltételek, közösen kell meghatároznunk a kormányban szolgáló kollégáimmal, a Konzervatív Párttal és Parlamenttel együtt, és tárgyalnunk kell európai barátainkkal, hogy elfogadják ezeket. A vitában aktív szerepet kívánok vállalni, mivel szeretném, hogy nagyszerű kereskedő nemzetünk a lehető legerősebb gazdasági kötelékekkel kapcsolódjon európai szomszédaihoz, észak-amerikai barátaihoz, a Nemzetközösséghez és fontos partnereinkhez, mint például India és Kína.
Nem szeretném, hogy az Egyesült Királyság hátat fordítson Európának vagy a világnak.
Lelkületünkben és céljainkban egyaránt egységet kell, hogy képviseljük, és bárhol is találkozunk vele, el kell, hogy ítéljük a gyűlöletet és megosztottságot.
Az Egyesült Királyság egy nyílt és toleráns ország és egész lényemmel küzdeni fogok azért, hogy ez így is maradjon.
Ma, pénzügyminiszterként teljes mértékben arra a feladatra összpontosítok, hogy stabilitást és megnyugvást biztosítsak.
Végezetül, a brit nép utasítást adott számunkra.
Sok mindent meg kell tennünk azért, hogy ez működjön.
Nehezen megnyert, erős pozíciónkból látunk ennek neki.
És bármi is legyen a kihívás, kollégáim és én eltökéltek vagyunk, hogy a legjobbat tegyük az Egyesült Királyság számára.
Updates to this page
közzététel dátuma: 27 június 2016Utolsó frissítés: 28 június 2016 + show all updates
-
Added translation
-
First published.